Ezúton is köszönöm Neked! Sajnos egészen a mai napig nem állt módomban köszönetet mondani és reagálni a kedves blogbejegyzésre, mert mostanság új dolgokat tanulok. A két legviccesebbet megosztom Veled, lehet, hogy hasznodra válik. Nálunk, itthon (ha eljössz végre, megmutatom), minden mosdó közelében van egy fényes micsoda a földön, valami padlóösszefolyó, vagy mi a csuda. Észrevettem, hogy ennek a közepe mozog. Ha ügyesen rátenyerelek és tekerintek rajta egyet, akkor ki tudom szedni a helyéről. De, ami még viccesebb, ezt a fényes karikát be lehet dobni abba a fekete mély lyukba, ami alatta tátong. Tuti siker: ha háromszor-négyszer eljátszod egy nap, megkapod a kellő figyelmet.
És egy másik nagyon vicces dolgot is kitaláltam. Titokban kell csinálni, mert csak úgy mókás. Szemetes kuka nyalogatás! Ez ám a gasztronómia csúcsa: minden íz egyben! Próbáld ki, csak le ne bukj (valamiért a szülők nem tolerálják ezt a szenvedélyt). Ha keresnek, szólongatnak, ne válaszolj, csak nyalogasd tovább nyugodtan a kukát elmélyülten, kitartóan, egészen halkan hörögve az élvezettől.
És ha kipróbáltad ezeket, majd mesélj, hogy a tieid hogy bírták!
Ja, még valami! A vörös szőnyeges fogadtatásból kiderült számomra, hogy kiszivárgott a hír, így nem is titkolom tovább. Igen, főszerepet kaptam egy készülő produkcióban. A címe: KROKODIL DUNDI. A castingra ezt a képet küldtem be:
Hát ennyit mára. A mielőbbi viszontlátás reményében: Hanna
